Tartalom

Bőg

bőg (ige)

1. Elnyújtott hangot hallat szarvasmarha, szamár, némelyik vadállat. Ez a hang tompán, mélyen, erősen és panaszosan hangzik.

Oroszlánok bőgnek az afrikai vadonban. A tehén éhesen bőg az istállóban.

2. Hangosan sír ...

3. Erős hangon ordít ...

4. Mély, erős hangot ad ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Bőg – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énbőgökbőgöm
tebőgszbőgöd
ő, önbőgbőgi
mibőgünkbőgjük
tibőgtökbőgitek
ők, önökbőgnekbőgik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énbőgtembőgtem
tebőgtélbőgted
ő, önbőgöttbőgte
mibőgtünkbőgtük
tibőgtetekbőgtétek
ők, önökbőgtekbőgték
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énbőgnékbőgném
tebőgnélbőgnéd
ő, önbőgnebőgné
mibőgnénkbőgnénk
tibőgnétekbőgnétek
ők, önökbőgnénekbőgnék
Felszólító mód
alanyitárgyas
énbőgjekbőgjem
tebőgjél / bőgjbőgjed / bőgd
ő, önbőgjönbőgje
mibőgjünkbőgjük
tibőgjetekbőgjétek
ők, önökbőgjenekbőgjék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énbőghetekbőghetem
tebőghetszbőgheted
ő, önbőghetbőgheti
mibőghetünkbőghetjük
tibőghettekbőghetitek
ők, önökbőghetnekbőghetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énbőghettembőghettem
tebőghettélbőghetted
ő, önbőghetettbőghette
mibőghettünkbőghettük
tibőghettetekbőghettétek
ők, önökbőghettekbőghették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énbőghetnékbőghetném
tebőghetnélbőghetnéd
ő, önbőghetnebőghetné
mibőghetnénkbőghetnénk
tibőghetnétekbőghetnétek
ők, önökbőghetnénekbőghetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énbőghessekbőghessem
tebőghessbőghesd / bőghessed
ő, önbőghessenbőghesse
mibőghessünkbőghessük
tibőghessetekbőghessétek
ők, önökbőghessenekbőghessék
Főnévi igenév
bőgni
Határozói igenév
bőgve, bőgvén, bőgvést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
bőgő, bőgendő, bőgős, bőghető, bőghetetlen, bőgetlen
Képzett főnév
bőgés