Bizonyít

Kérjük, támogasd az ingyenes wikiszotar.hu fenntartását és tartalmának bővítését.

bizonyít (ige)

1. Tényekkel alátámasztva érvel. Állítás igazságát, tétel érvényességét, tényállás, esemény valóságát, megtörténtét úgy igazolja, hogy az a másik fél meggyőződésévé váljon.

A tanár a tételt matematikai úton bizonyítja. A tett helyszínén levő nyomok és a tanúvallomások egyértelműen bizonyítják a vád állításait.

2. Meggyőzően bemutat ...

3. Tényként hat ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Bizonyít – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
	alanyi	tárgyas
én	bizonyítok	bizonyítom
te	bizonyítasz	bizonyítod
ő, ön	bizonyít	bizonyítja
mi	bizonyítunk	bizonyítjuk
ti	bizonyíttok	bizonyítjátok
ők, önök	bizonyítnak	bizonyítják

Kijelentő mód, múlt idő
	alanyi	tárgyas
én	bizonyítottam	bizonyítottam
te	bizonyítottál	bizonyítottad
ő, ön	bizonyított	bizonyította
mi	bizonyítottunk	bizonyítottuk
ti	bizonyítottatok	bizonyítottátok
ők, önök	bizonyítottak	bizonyították

Feltételes mód, jelen idő
	alanyi	tárgyas
én	bizonyítanék	bizonyítanám
te	bizonyítanál	bizonyítanád
ő, ön	bizonyítana	bizonyítaná
mi	bizonyítanánk	bizonyítanánk
ti	bizonyítanátok	bizonyítanátok
ők, önök	bizonyítanának	bizonyítanák

Felszólító mód
	alanyi	tárgyas
én	bizonyítsak	bizonyítsam
te	bizonyítsál / bizonyíts	bizonyítsad / bizonyítsd
ő, ön	bizonyítson	bizonyítsa
mi	bizonyítsunk	bizonyítsuk
ti	bizonyítsatok	bizonyítsátok
ők, önök	bizonyítsanak	bizonyítsák

Ható ige, jelen idő
	alanyi	tárgyas
én	bizonyíthatok	bizonyíthatom
te	bizonyíthatsz	bizonyíthatod
ő, ön	bizonyíthat	bizonyíthatja
mi	bizonyíthatunk	bizonyíthatjuk
ti	bizonyíthattok	bizonyíthatjátok
ők, önök	bizonyíthatnak	bizonyíthatják

Ható ige, múlt idő
	alanyi	tárgyas
én	bizonyíthattam	bizonyíthattam
te	bizonyíthattál	bizonyíthattad
ő, ön	bizonyíthatott	bizonyíthatta
mi	bizonyíthattunk	bizonyíthattuk
ti	bizonyíthattatok	bizonyíthattátok
ők, önök	bizonyíthattak	bizonyíthatták

Ható ige, feltételes mód
	alanyi	tárgyas
én	bizonyíthatnék	bizonyíthatnám
te	bizonyíthatnál	bizonyíthatnád
ő, ön	bizonyíthatna	bizonyíthatná
mi	bizonyíthatnánk	bizonyíthatnánk
ti	bizonyíthatnátok	bizonyíthatnátok
ők, önök	bizonyíthatnának	bizonyíthatnák

Ható ige, felszólító mód
	alanyi	tárgyas
én	bizonyíthassak	bizonyíthassam
te	bizonyíthass	bizonyíthasd / bizonyíthassad
ő, ön	bizonyíthasson	bizonyíthassa
mi	bizonyíthassunk	bizonyíthassuk
ti	bizonyíthassatok	bizonyíthassátok
ők, önök	bizonyíthassanak	bizonyíthassák

Főnévi igenév: bizonyítani
Határozói igenév: bizonyítva, bizonyítván, bizonyítvást
Melléknévi igenév és képzett melléknevek: bizonyító, bizonyítandó, bizonyítós, bizonyítható, bizonyíthatatlan, bizonyítatlan
Képzett főnév: bizonyítás

További igék ragozása – igeragozási tárgymutató