Tartalom

Tűr

tűr (ige I.)

Elvisel, érvényesülni enged. Testi, lelki szenvedést, az ezzel járó hatást, állapotot külső megnyilvánulás nélkül, illetve az erre való késztetést az akaratával elfojtva elvisel, érvényesülni hagy.

A megszégyenített bűnös szó nélkül tűri a szidalmazást. A beteg már annyira hozzászokott a fájdalomhoz, hogy gyógyszer nélkül tűrte.

További részletezés

1. Nem ellenkezik. Rá vagy ellene irányuló cselekvést a szokás vagy a várakozás ellenére ellenvetés, tiltakozás, külső megnyilvánulás nélkül enged, hagy, elnéz.

A kisgyerek csak pár percig tűrte a nagymama ölében a mozgását korlátozó átölelő karokat, és elkezdett sírni, mivel nem bírt kicsúszni közülük. A macska megadóan tűrte, hogy a gyerekek ölelgessék, simogassák.

2. Szervezete erejével ellenáll ...

3. Ráhatástól nem károsodik ...

4. Türelmet tanúsít ...

5. Nem fogad el ...

6. Nem engedi, hogy ott legyen ...

7. Fegyelmezetten elvisel ...

8. szívlel, kedvel ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

tűr (ige II.)

1. Felső ruhát egy másik ruhadarab alá hajtogat, alá gyömöszöl.

A férfi öltözködés közben az inget a nadrágjába tűrte. A katonatiszt a lovaglónadrág szárát a csizmába tűri.

2. ruhadarab szélét gyűri ...

3. Ruhadarabot felhajtogat ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Tűr – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
éntűröktűröm
tetűrsztűröd
ő, öntűrtűri
mitűrünktűrjük
titűrtöktűritek
ők, önöktűrnektűrik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
éntűrtemtűrtem
tetűrtéltűrted
ő, öntűrttűrte
mitűrtünktűrtük
titűrtetektűrtétek
ők, önöktűrtektűrték
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
éntűrnéktűrném
tetűrnéltűrnéd
ő, öntűrnetűrné
mitűrnénktűrnénk
titűrnétektűrnétek
ők, önöktűrnénektűrnék
Felszólító mód
alanyitárgyas
éntűrjektűrjem
tetűrjél / tűrjtűrjed / tűrd
ő, öntűrjöntűrje
mitűrjünktűrjük
titűrjetektűrjétek
ők, önöktűrjenektűrjék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
éntűrhetektűrhetem
tetűrhetsztűrheted
ő, öntűrhettűrheti
mitűrhetünktűrhetjük
titűrhettektűrhetitek
ők, önöktűrhetnektűrhetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
éntűrhettemtűrhettem
tetűrhettéltűrhetted
ő, öntűrhetetttűrhette
mitűrhettünktűrhettük
titűrhettetektűrhettétek
ők, önöktűrhettektűrhették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
éntűrhetnéktűrhetném
tetűrhetnéltűrhetnéd
ő, öntűrhetnetűrhetné
mitűrhetnénktűrhetnénk
titűrhetnétektűrhetnétek
ők, önöktűrhetnénektűrhetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
éntűrhessektűrhessem
tetűrhesstűrhesd / tűrhessed
ő, öntűrhessentűrhesse
mitűrhessünktűrhessük
titűrhessetektűrhessétek
ők, önöktűrhessenektűrhessék
Főnévi igenév
tűrni
Határozói igenév
tűrve, tűrvén, tűrvést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
tűrő, tűrendő, tűrős, tűrhető, tűrhetetlen, tűretlen
Képzett főnév
tűrés