Türelem szó jelentése
türelem, türelme (főnév)
1. Nyugodt várakozás; az a képesség, hogy hosszú ideig nyugodtan várakozzunk, és a késlekedés ne tegyen ingerültté.
Sok türelem kell, amíg bejutunk. A lány türelme meghozta a gyümölcsét, és a matróz feleségül vette, amikor hazatért a tengerről.
2. Kitartó szándék; saját célunk fenntartása annak eléréséig az akadályok ellenére anélkül, hogy ezek rossz kedvet okoznának, vagy miattuk erőszakhoz folyamodnánk. Folyamatos törekvés az eredeti cél elérésére annak ellenére, hogy eddigi megoldásaink nem működtek.
Egy gyerek tanítása türelem nélkül nem lehetséges. A több éves türelem meghozta a gyümölcsét: megtanultam angolul.
3. Önuralom; az a képesség, hogy kényelmesen elviseljük a fájdalmat vagy kellemetlenséget a nyugalmunk elvesztése, vagy akár panasz nélkül.
A fogorvosnál érdemes türelemmel ülni. Néhány hetes türelem elég volt, hogy lefogyjon és csinos legyen.
4. Gondosság; kitartóan nagyfokú odafigyelés egy bonyolult vagy nehezen elvégezhető feladatra.
Sok türelem kell egy makett elkészítéséhez. A képkockák összerakása csak kellő türelemmel fog sikerülni.
Eredet [türelem < tűr (főnév I.) + -elem (főnévképző)]