Padló szó jelentése
padló (főnév)
1. Járófelület egy épületrész alján. Fából, kerámiából vagy más kemény anyagból készült tartós, kopásálló és egyenletesen sík, vízszintes talaj egy helyiségben, amin kényelmesen járhatunk, tárgyakat tárolhatunk és mozgathatunk. Hőszigetelő és hangszigetelő szerepe mellett könnyen tisztán tartható és szép is.
A szoba padlóját szőnyeg borítja. A terasz kőlapokkal burkolt padlóját könnyű takarítani. A kunyhóban nincs padló, csak a döngölt föld.
2. Fa járóburkolata egy szobában, amely sima felületű, párhuzamosan egymás mellé illesztett keskeny, gyalult fadarabokból, deszkákból áll.
A padlót belakozzák a szoba kifestése után. A szoba padlóját szőnyeg borítja, és csak alig látszik ki itt–ott.
3. Népies: Keskeny deszkahíd, amely átvezet egy árkon, patakon, és gyakran korlátja sincs; palló.
A padlót könnyen leviszi az áradás. A patak feletti padlón szaladnak át a gyerekek a túlsó partra játszani.
Eredet [padló < pad + -ló (főnévképző)]
