Nyekeg szó jelentése
nyekeg (ige)
1. Tájszó: Nyögésszerű, akadozó, töredezett hangokat hallat egy ember.
A cipekedő munkás nyekeg a zsákok alatt. A fogfájós ember fájdalmában nyekeg.
2. Tájszó: Beteg nyög, nyöszörög; fojtott, szenvedő, elnyújtott vagy meg-megszakadó hangot ad.
Az ágyban fekvő beteg a láztól nyekeg. A beteg nyekeg a hosszú ideig tartó fekvéstől.
3. Tájszó: Szaggatott hangot hallat egy kecske, ami az állatra jellemző magas, remegő hang; mekeg.
A kecskegida nyekeg, amikor keresi az anyját. A kerítésnél egy szürke kecske nyekeg.
4. Tájszó: Éles, sípoló, akadozó hangon szól egy hangszer; éles, kellemetlen hangot ad ki egy tárgy.
A kinyíló ajtó nyekeg. A juhász dudája hangosan nyekeg.
Eredet [nyekeg < nyek (hangutánzó) + -eg (igeképző)]
