Nyűgös szó jelentése
nyűgös (melléknév)
1. Átvitt értelemben: Sokat siránkozó (személy), aki gondjai miatt panaszkodik, nyafog.
Egy nyűgös fogfájós gyereket nehéz elaltatni. A kórházban a nyűgös beteg az ápolónőket zaklatja.
2. Átvitt értelemben: Zaklatóan elégedetlenkedő (személy), akinek nem jó semmi, sokat kötekedik, mindenen fennakad; zsémbes, zsörtölődő.
A nyűgös öregember folyton veszekszik. A nyűgös asszony a férfiak réme.
3. Átvitt értelemben: Zaklatóan elégedetlenkedő személyre jellemző (megnyilatkozás, viselkedés), amely zsémbes, zsörtölődő, siránkozó.
A nyűgös viselkedés nagyon terhes lehet. Az öregember nyűgös arccal morgolódik.
4. Átvitt értelemben, tájszó: Sok bajjal járó, terhes, gondot okozó (munka, tennivaló, dolog).
A nyűgös munka nagyon sok piszmogással jár. A nyűgös feladatot a kukta végzi a konyhában.
5. Régies: Mozgást akadályozó kötéllel összekötött lábú (ló).
A nyűgös lovat könnyen lehet őrizni. A nyűgös ló nem csavarog el messze.
Eredet [nyűgös < nyűg + -ös (melléknévképző)]
