Nyüst szó jelentése
nyüst (főnév)
1. Szövőipar: A szövőszék alkatrésze, amelynek feladata a szövet hosszanti szálainak fölemelése és lehúzása, hogy közéjük lehessen fűzni a keresztszálat.
Az asszony a nyüst felemelését, leengedését lábbal végzi. A nyüst mozgatásával alakítja a készülő szövet mintáját.
2. Szövőipar: Szövet hosszanti szálainak összessége, amelyek közé a keresztszálak kerülnek.
A nyüst szálai közé más színű szálak kerülnek be, így alakul ki a minta. Az asszony szövés közben vigyáz arra, nehogy a nyüst szálai elszakadjanak.
3. Tájszó: Vastagabb fonál, zsineg.
A halász nyüsttel erősíti meg a készülő hálót. A molnár nyüsttel köti össze a liszteszsák száját.
4. Tájszó: Indulatot fejez ki; bosszankodással tagadást, kérdést nyomósít.
– A nyüstét neki! – Hol a nyüstben van!
Eredet [nyüst < ómagyar: nyüst (durva fonal, zsinór) < ősmagyar: nyist (fonal, „font”) < dravida: nisavu, neysavu (fonás) < ney (fon)]
