Nagybecsű szó jelentése

nagybecsű (melléknév)

1. Sokra becsült (tárgy, dolog); bizonyos szempontból értékes, megbecsülésre méltó; féltve őrzött, kedves.

A család a nagybecsű fényképeket külön albumban tartja. A falvakban még őrzik a nagybecsű hagyományokat. A fiúnál mindig nála van a barátnő nagybecsű fényképe.

2. Nagyon kedves (személy, élőlény), akit sokra értékelnek, nagyon tisztelnek vagy szeretnek.

A fiú szereti a nagybecsű szüleit. A kislány gyakran találkozik a nagybecsű úrfival.

3. Régies: Nagy értékű, drága (áru, tárgy).

A nő egy nagybecsű ékszert kap ajándékba. A kiállításon sok nagybecsű festmény látható.

Eredet [becses < nagy + becs + -ű (melléknévképző)]