Nagybátya szó jelentése
nagybátya, nagybácsi (főnév)
1. Idősebb vérrokon; az apa, vagy az anya fiútestvére. Egy gyermek szülőjének vagy a nagyszülőjének férfi testvére. Részt vesz a közös családi programokon, szívesen foglalkozik a gyerekekkel, szükség esetén helyettesíti a szülőket és erősíti a család összetartását.
A nagybácsi is eljött a lagziba. A keresztelőre a nagybácsik családja is eljött.
2. Idősebb családtag; egy szülő lánytestvérének a férje.
A gyermek a nagybátyának nevezheti az édesapja nővérének férjét. Anyám nővérének válásával elvesztettem egy nagybácsit.
Eredet [nagybátya < nagy + báty + -a birtokrag]
Eredet [nagybácsi < nagy + bácsi]
