Néma szó jelentése
néma (melléknév)
Beszédre képtelen (személy), aki baleset vagy betegség miatt nem tudja szavakkal érthetően kifejezni a gondolatait. Hallássérült, aki nem hall, ezért beszélni sem tanulhatott meg. A néma emberek arckifejezésekkel, jelbeszéddel, vagy írással fejezik ki magukat.
Egy néma gyerek jelbeszéddel beszél. A néma embernek is jönnek ki hangok a torkán. A néma férfi a táblára írta a kérdéseit.
Eredet [néma < ómagyar: néma < sumér: nu-mu-a (néma) < nu (nem) + mu (mond, beszél) + a, ana (ő, ön)]
