Menetjegy szó jelentése
menetjegy (főnév)
1. Utazásra jogosító szelvény, amelyet az utazás megkezdése előtt vásárol meg az utas, és ezzel egy menetrend szerint közlekedő járművön két kiválasztott megálló, állomás között utazhat.
A felhasználatlan menetjegyet bizonyos feltételekkel visszaváltják. A menetjegy váltásakor kedvezményeket is igénybe lehet venni. Az utas átadja a menetjegyét a kalauznak a vonaton.
2. Régies, elavult: Hivatalos utazási irat, amit a rendőrség állított ki, és egy meghatározott helyre szóló oda- és visszaútra volt érvényes.
A határ menti lakosok számára nem adott ki útlevelet a hatóság, csak menetjegyet. A menetjegyet a határőrök ellenőrizték.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
