Menetelő szó jelentése
menetelő (melléknév)
1. Zárt csoportban együtt haladó (emberek, csapat); rendszerint lépést tartva vonuló (több összetartozó személy).
A menetelő katonák a laktanya udvarán énekelnek. A díszszemlén menetelő egységek egy ütemre lépnek.
2. Átvitt értelemben, politika: Másokkal együtt küzdő; egy nagy, nemes cél eléréséért másokkal együtt tevékenykedő (személy, csoport).
A munkásokkal együtt menetelő parasztság a pártot szolgálta. A párttagokkal együtt menetelő támogatók segítették a pártot a választási kampányban.
3. Műszaki: Csigavonalú spirált vágó (szakember, szerelő), aki egy csövön, rúdon csavarmenetet alakít ki.
A csövet menetelő vízvezeték-szerelő felújítja a lakás vízvezetékét. A menetelő szerelő a cső végét kissé kúposra köszörüli, mielőtt nekikezdene a munkának.
Eredet [menetelő < menetel + -ő (melléknévképző)]
