Kitép szó jelentése
kitép (ige)
1. Anyagot felhasít; vékonyabb anyagot, szövetet kirepeszt, nyílást vág rajta.
Viselés közben kitéptem a ruhát. Sajnos a súly kitépte a vizes papírzacskót.
2. Elválaszt a helyétől; erős húzással kiránt az addigi rögzített helyzetéből.
A vihar tövestül kitépte a fát a földből. Addig húztam a hajszálat, amíg kitéptem.
3. Heves mozdulattal elránt, elragad a rögzített, lefogott helyzetből.
A kutya kitépte a kolbászt a gazdája kezéből. A rabló szinte kitépte a tárcát a nő táskájából.
4. Átvitt értelemben: Jóérzést eltöröl. Egy személyben rejlő nemes érzelmet, jó szándékot kíméletlenül, erélyesen kiirt, megsemmisít az ártó, könyörtelen viselkedésével.
A csalódás és gyűlölet kitépte a nő szívéből a szeretetteli érzelmeket. A háború kitépte az emberekből a reményt.
Eredet [kitép < ki- (igekötő) + tép]
