Kikapar szó jelentése
kikapar (ige)
1. Föld alól előszed. Földet róla elkotorva elővesz egy tárgyat, élelmet.
A kutya kikaparja a csontot. A vaddisznó kikaparja a föld alól a gyökereket, terméseket.
2. Kotorászva kiürít, kitisztít egy edényt, tároló eszközt.
A szakácsnő kikaparja a lábasból az ételt egy kisebb edénybe. A borász kikaparja az üledéket a hordó aljáról.
3. Szleng: Nehezen megszerez; hosszas fáradozással, nehezen kerít magának.
A férjem végre kikapart magának egy állást. Évekig tartott, mire a korosodó nő kikapart magának egy újabb pasit.
4. Szleng: Terhességet megszakít; a méhéből orvosi eszközökkel magzatot eltávolít.
A lány terhes lett, de kikaparták. Az orvos kikaparta, ezért néhány napig feküdnie kellett.
Eredet [bekapar < ki- (igekötő) + kapar]
