Katona szó jelentése
katona (főnév)
1. Fegyveres személy, aki egy hadseregben szolgálatot teljesít.
Régen az általános hadkötelezettség idején minden egészséges ifjú katona volt. Ma már csak az lesz katona, aki hivatásának választja ezt a pályát.
2. Egy hadsereg rangfokozat nélküli tagja.
A katona előre tiszteleg a tisztnek. A katona legelöl harcol.
3. Átvitt értelemben: Személy, aki egy nemes célért szervezetten tevékenykedik.
A jogvédő szervezet katonája felemeli a szavát a hátrányos megkülönböztetés ellen. A környezetvédő katonák megtisztítják a parkot.
4. Átvitt értelemben, gyermeknyelv: Falatnyi étel; gyerekek számára kockára vágott és egymás mellé, sorba rakott kenyérdarabkák egyike a rátett kis darab felvágottal, szalonnával együtt.
Az anya a gyerek elé katonákat sorakoztat. A kisfiú egymás után kapja be a katonákat.
5. Állattan, átvitt értelemben: Hangya; erős rágókkal felfegyverzett, elkorcsosult ivarszervű nőstény hangya, amely hasonló társaival együtt a hangyabolyt más rovarok támadásától védelmezi.
A dolgozók mellett katonák is mutatkoznak a boly bejáratánál. A katonák nekirontanak a betolakodó darázsnak.
Eredet [katona < ómagyar: katona < ősmagyar: katona < szanszkrit: ghattáná, ghátana (katona, kardos)]
