Kataszter szó jelentése
kataszter (főnév)
1. Közigazgatás: Nyilvántartó könyv, amely egy településhez tartozó földterület gazdasági adatait, és a föld tulajdonosaira vonatkozó adatokat tünteti fel.
A kataszter alapján vethetik ki a földadót. Termőföld adásvétel után a tulajdonosváltást bejegyzik a kataszterbe.
2. Közigazgatás: Hivatal, iroda, ahol ezt (1) a nyilvántartást vezetik.
A gazda bemegy a kataszterbe, hogy ellenőrizze a róla nyilvántartott adatokat. A föld eladásához kell egy igazolás a katasztertől.
3. Átvitt értelemben, hivatalos: Nyilvántartás, amelyet azonos csoportba tartozó tárgyakról, vagy egy foglalkozási ághoz tartozó személyekről vezetnek.
Az iparosokat a városházán egy kataszterben vezetik. Az iparművész-kataszterbe beírják a friss diplomásokat.
4. Népies: Egy holdnyi terület, amely megfelel 1600 négyszögölnek.
A gazdának van öt kataszter búzája. A bevetetlen katasztereket traktorok szántják.
Eredet [kataszter < német: Kataster (kataszter, telekkönyv) < francia: cadastre (telekkönyv) < görög: katasztikhosz (jegyzék, „besorolt”)]
