Karfa szó jelentése
karfa (főnév)
1. Oldalsó bútorrész; ülő- vagy fekvőbútor oldalsó támlája, amelyre könyökölni, támaszkodni lehet.
– Kérlek, ne ülj a szék karfájára. A fotel karfáján kényelmes a kezünket pihentetni.
2. Régies: Építmény biztonsági szerkezete; rudakból, gerendákból alkotott építmény, amelyet derékmagasságban korlátként vagy fogódzóként alkalmaznak olyan út, hely vagy nyitott helyiség szélén, amelynél mélység van; korlát.
A híd karfája végighúzódik az építmény szélén. Az idősek a lépcső karfájába kapaszkodva mennek fel az emeletre.
3. Régies: Kemény farúd, amely a harang koronájának alsó részéből nyúlik ki. A harangkötelet kötik rá.
A harangozó a karfán lógó kötelet húzza meg. A karfa a sok harangozástól elrepedt, ki kell cserélni.
Eredet [karfa < kar (főnév I.) + fa]
