Kóvályog szó jelentése
kóvályog (ige)
1. Levegőben kering kisebb-nagyobb körökben egy madár, légi jármű vagy más, égből aláhulló hópehely vagy más hasonló dolog.
A rét fölött kóvályog egy héja zsákmány után kutatva. A téli hidegben ritkán hulló hópelyhek a szélben kóvályognak.
2. Céltalanul ide-oda járkál egy személy; tétlenül ténfereg egy helyen.
A kamaszok időtöltésként kóvályognak az utcákon. A ráérő turista a múzeum kiállítótermeiben kóvályog, és csak azt nézi meg jobban, ami felkelti az érdeklődését.
3. Tanácstalanul ide-oda járkál egy személy egy számára ismeretlen épületben, idegen helyen, általában egy személyt vagy helyiséget keresve.
Az ügyfél össze-vissza kóvályog a nagy irodaépületben, míg rá nem kérdez egy ott dolgozó, hogy kit keres. A portaszolgálat azért van egy intézményben, hogy a helyismerettel nem rendelkező látogató ne kóvályogjon benne.
4. Enyhén szédeleg és bizonytalanul érzi magát. Furcsa érzés van a fejében, mintha nem lenne teljesen biztonságos az egyensúlya.
Reggel a felkelés után még egy kissé kóvályogtam pár percig. A körhintából kiszállva nem voltam rosszul, de egy kicsit kóvályogtam.
5. Átvitt értelemben: Híresztelés szétterjed; egy ismeretlen eredetű hír gyakori változtatásokkal össze-vissza terjed.
A vállalatnál időről-időre kóvályognak híresztelések a vezetők magánéletéről. A faluban a pletykás asszonyok gondoskodnak arról, hogy legyen olyan "szenzáció", ami szájról szájra kóvályoghat az emberek között.
6. Átvitt értelemben: Egy személy fejében egy gondolat ismételten felbukkan; egy személy fejében, elméjében egy szó, gondolat, érzés nem határozott alakban, csak homályosan, gyakran ismételten megfordul, megjelenik.
A vizsgázónak a megtanult anyag egyes részei csak kóvályognak a fejében. Az üres házba belépő idegen fejében furcsa érzés kóvályog a helytől.
Eredet [kóvályog < ómagyar: kovályog < ősmagyar: kóbolyog (bolyong, kóborol) < dravida: kavalu (nyugtalankodik, jár-kel)]
