Irigy szó jelentése
irigy (melléknév)
1. Rosszindulatúan féltékeny (személy), aki más szerencséjén, sikerén, jólétén bosszankodik, és azt inkább magának kívánja.
A bajnokra irigy második helyezett nem tud örülni saját sikerének. Az irigy gazda elkívánja a szomszéd jól tejelő tehenét.
2. Önzőn féltő (személy), aki saját tulajdonát, kedvező helyzetét, állapotát másnak nem engedi át, vagy nem adja meg annak a lehetőségét, hogy a másik is hasonlót kapjon, szerezzen, érjen el magának.
A testvérek közül előfordul, hogy az egyik irigy gyerek. – Ne légy irigy fiú, adjál a csokiból neki – mondja az anya az idősebb gyerekének.
Eredet [irigy < ómagyar: irigy < ősmagyar: írígy, irégy, iregy (irigy) < dravida: erittal (irigység, fortyogás) < eri (ég, izzik)]
