Irgalmas szó jelentése
irgalmas (melléknév)
1. A bajban levőn segítő (személy, közösség), aki a szükséget szenvedőn megkönyörül.
Az irgalmas gazda beengedi a házba a nagy fagyban a kutyát. Az irgalmas portás megengedi, hogy a nagy hidegben fázó ember kicsit felmelegedjen az épületben.
2. A bajban levőn segítő emberre jellemző (hozzáállás, cselekedet, megnyilatkozás).
A vallások azt hirdetik, hogy az irgalmas cselekedetek a jóság jelei. Az embertársunkhoz való irgalmas hozzáállás kevés emberre jellemző.
3. A bűnösnek megbocsátó, kegyelmes (úr, hatalom, Isten).
– Ó, irgalmas istenem, mit csináltál? – csapja össze a kezét az asszony. – Az irgalmas ég legyen velünk! – fohászkodnak a nagy viharban a matrózok.
4. Vallási: Katolikus ápoló rendhez tartozó (személy), velük kapcsolatos (dolog), hozzájuk tartozó (épület, kórház).
Az irgalmas kórházban irgalmas barátok a betegápolók. Az irgalmas barát misét tart a kórházban.
5. Régies: Nagyobb mértékű (tulajdonság); nyomósítás kifejezése főleg tagadó értelmű közléskor.
A szegény embernek nincs egy irgalmas garasa sem. Az egész munka nem ér egy irgalmas kiáltást sem.
Eredet [irgalmas < irgal(o)m + -as (melléknévképző)]
