Gótika szó jelentése
gótika (főnév)
1. Építészet: Építészeti stílus, a 12. század folyamán Franciaországban kialakult és a késői középkorban Európa jó részén elterjedt építészeti stílus; a boltozatok és a nyílások csúcsíves kiképzése jellemzi.
A gótika legszebb példái között sok katedrális van. A gótikát az építészeti technológia fejlődése tette lehetővé.
2. Művészettörténet: Művészeti stílus; az ezzel (1) az építészeti iránnyal egykorú festészeti, szobrászati és díszítő művészeti stílus.
Gótikával először a reneszánsz korban illették a "sötét középkor" művészetét, ellentétbe állítva a klasszikus római-görög művészettel. A szobrászatban a gótikára jellemző, hogy az alakok teste "S" vonalban enyhén hajlik, ezért a szoboralakok könnyedek, kecsesek. A gótika egyik jelentős ága volt az üvegfestészet.
Eredet [gótika < olasz: gótico (zavaros, kusza < barbárokra, gótokra jellemző) < gót]
