Fennen szó jelentése

fennen (határozószó)

1. Büszkeségtől nagy hangon; dicsekvő módon. Öntelten viselkedve.

A győztes futó fennen ünnepelte magát. A nemes úr fennen parancsolgatott a szolgáknak.

2. Régies: Nagyon magasan; az égben, nagy magasságokban.

Az első hajnali napfény már a hegyoldalon fennen érte a hegymászókat. A költő néha nélkülöz, de szelleme akkor is fennen jár az istenek között.

3. Régies: Nagyon magasra; a szokásoshoz vagy másokhoz képest sokkal feljebb.

A vitéz fennen emelte kardját, mielőtt lesújtott. Az úrhölgy fennen tartja az orrát.

Eredet [fennen < fenn + -en (határozórag II.)]

Lezárva 7K: 2014. október 19., 08:52