Fennhangon szó jelentése
fennhangon (határozószó)
1. Jól hallható beszéddel; mások számára is érthető, és nem suttogva ejtett szavakkal, hogy könnyen lehessen hallani.
A színész fennhangon tanul, amikor hangosan mondja a tanult verset. Ki akarja fennhangon felolvasni a levelet?
2. Zene: Magasan énekelve; a többi emberénél élesebb hangfekvéssel.
A férfi mélyen énekel, a nő pedig fennhangon. A dal végét már fennhangon dalolta az énekesnő.