Felkelő szó jelentése
felkelő (melléknév)
1. Fekvőhelyet elhagyó; fekvés, alvás után felébredő.
A korán felkelő gyerek egész nap fáradt volt. A felkelő beteg a rokonokat bizakodással töltötte el.
2. Átvitt értelemben: Tiltakozva lázadó (személy); egy uralkodó hatalom, elnyomás ellen fegyveresen forrongó (csoport) .
A felkelő csapat sikerrel járt: megdöntötte az addigi elnök hatalmát. A történelem tanúsága szerint sok felkelő mozgalmat levertek.
Eredet [felkelő < fel- + kel (ige) + -ő (melléknévképző)]
felkelő (főnév)
Tiltakozva lázadó személy; egy uralkodó hatalom, elnyomás ellen fegyveresen forrongó csoport.
A felkelők sikerrel jártak: megdöntötték az addigi elnök hatalmát. A történelem tanúsága szerint sok felkelőt levertek.
