Függvény szó jelentése
függvény (főnév)
1. Matematikai összefüggés, amelyben egy tényező értéke vagy változása meghatározott törvényszerűség szerint függ egy másik tényező értékének megváltoztatásától bizonyos határok között.
A függvényekkel részletesebben a gimnáziumi tananyag foglalkozik. A tanuló egy függvény segítségével számolta ki, hogy mennyi lesz az autó sebessége két perc múlva, ha a gyorsulása változik.
2. Matematika: A függő változó; matematikai összefüggésben az a tényező, amelynek változása függ a másiktól.
A hitel kamata a felvett pénzösszegnek, a hitel idejének és kamatlábnak a függvénye. A gáz térfogata a nyomás és a hőmérséklet függvénye.
3. Matematika: Ábra, amely egy matematikai összefüggésnek az értékváltozásait és ezek összefüggéseit ábrázolja; ilyen egyenes vagy görbe vonal.
A tanár a táblára rajzolt függvényen magyarázta a tanulóknak az összefüggést a sebesség és az idő között. A felelésre kihívott tanuló megrajzolta a másodfokú egyenlet függvényét.
4. Átvitt értelemben: Okozott hatás, eredmény, függő dolog, amelynek létezése, alakulása, változása más tényezőktől függ, más tényezők következménye.
A sportoló formája életmódjának függvénye. Az egészség nem csak a táplálkozás függvénye, bár az is szerepet játszik benne. A boldogság nem a vagyon függvénye.
5. Régies: Csomagra kötött függőcédula, amely a csomagban lévő tárgyak minőségéről és mennyiségéről szól.
A csomagon levő függvényen olvasható a csomag tartalma. A függvény nem veszhet el a csomagról.
Eredet [függvény < függ + -vény (főnévképző)]
