Dicsér szó jelentése
dicsér (ige)
1. Értéket elismer; egy személy vagy dolog jó tulajdonságait, érdemeit, értékeit közli, nyugtázza.
A tanár dicsérte diákja szorgalmát. Az edző a csapat küzdőszellemét dicsérte a mérkőzés utáni értékelésen.
2. Méltányol; elismeri egy jó tulajdonság, képesség, érték meglétét.
Az edző a csapat kitartását dicsérte, miután az utolsó percben győztek. A tanár dicsérte a diák tudását, amikor az megnyerte a tanulmányi versenyt.
3. Jó tulajdonságot jelez; kimutatja, bizonyítja egy értékes képesség, erény meglétét.
A kapus ügyességét dicséri, hogy kivédte a kapura lőtt labdát. A gyerek eszét dicsérte, hogy nem feleselt vissza az apjának.
4. Vallási: Istent dicsőít; természetfölötti lényt magasztal, imád.
Dicsérjük az Urat! Minden jó szándékú lélek dicséri az Istent.
Eredet [dicsér < ómagyar: dicsér < ősmagyar: dicsel (dicsér) < dics + -el (igeképző)]
