Dó szó jelentése

dó (főnév)

Zene: Dúr hangsor első hangja, alaphangja, főleg szolmizálásban.

A karnagy megadta a dót. Az énekkar először dóval kezdve szolmizálva énekelte el az új darabot a dallam begyakorlása miatt.

Eredet [dó < olasz: do (a skála legalacsonyabb hangja) < latin: ut (dó < „hogy”)]
Megjegyzés: Guido d'Arezzo 16. században bevezetett hangjegyjelölő rendszere alapján latin nyelvű egyházi himnusz megfelelő szavainak első szótagjai alapján:

„Ut queant laxis resonare fibris
Mira gestorum famuli tuorum,
Solve polluti labii reatum,
Sancte Ioannes.”

„Hogy könnyült szívvel csoda tetteidnek
zenghessék hírét szabadult szolgáid,
oldd meg, Szent János, kötelét a bűntől
szennyes ajaknak.”

Lezárva 7K: 2011. július 17., 15:49