Csín szó jelentése
csín (főnév I.)
1. Szép megjelenési forma, ami tetszik a szemnek; fejlett ízlésre valló elrendezés, szépség, kellem.
Az új lakást fiatalos csínnel rendezte be az asszony. A lány öltözéke kifinomult csínről árulkodott.
2. Gondos művészi kidolgozás különösen írásművészetben.
Az író különös csínnel ábrázolta szereplői lelki folyamatait. A költő verseit sajátos csín jellemezte.
3. Elavult: Dongamélyedés, amely hordó és más faedény dongáján a fenék beerősítésére való.
A bodnár különleges gyaluval csínt vágott a dongába. A csínek pontosan összeértek, és könnyen be lehetett ütni a hordó fenekét.
4. Elavult: Megfelelő eljárás, megoldás fortélya; ügyes megoldás egy bonyolult feladathoz; a dolog nyitja; mesterfogás.
A mester megmutatta a cipőkészítés csínját. A csín elsajátítása sok gyakorlásba került.
Eredet [csín < ómagyar: csín (szépség) < ősmagyar: csín (szép, új dolog) < dravida: sinnam, sannam (szépség, finomság)]
