Burnót szó jelentése
burnót (főnév)
1. Élvezeti cikk. Szárított és finom porrá őrölt dohány; a 18–19. században az orrba felszíva élvezték és nagyokat tüsszentettek tőle; tubák.
Az igazgató időnként burnótot szívott a tárgyalás közben, ami nagyon zavaró volt. Ezen az se segített, hogy folyton körbekínálta a burnótot.
2. Dohánypor élvezete; a finom dohánypor felszívása az orrba.
Az igazgató még fiatal korában rászokott a burnótra, nagyon tetszett neki az, amikor az apja ezt csinálta. A társaságban rajta kívül senki más nem élt a burnóttal, így csak ő tüsszögte végig a találkozót.
Eredet [burnót < török: tabac burunotu (tubák, „szippantó-dohány” < burun (orr)]
Lezárva 7K: 2011. május 12., 17:59
