Borogat szó jelentése
borogat (ige)
1. Ápolva betakar. Fájós, beteg testrészre vízbe vagy más folyadékba mártott ruhát tesz, hogy a fájdalmat enyhítse és a gyógyulást elősegítse.
A gyerek fájós szemét kamillateával borogatja az anyja. A beütött bokán keletkezett daganatot vizes ruhával borogatja az ápolónő. A lány a fájó fejét otthon borogatja.
2. Edényt kiszárít; mosogatás után szájával, belsejével úgy fordít le, hogy a benne maradt víz kicsuroghasson.
Az anyjának segítő lány megkérdezte, hogy hova borogassa a tiszta edényeket. Az anyja kérésére a lány a tálcára borogatja az edényeket.
3. Ismételten felborít, feldönt több tárgyat.
A részeg egymás után borogatta az útjába eső székeket. A macska az éléskamrában borogatta az üres befőttesüvegeket egérvadászat közben.
4. Népies, régies: Folyadékot öntöget. Egy nagyobb edény tartalmát több kisebbe önti, vagy több kisebb edény tartalmát egy nagyobba összeönti.
A gazda a vendégek poharaiba borogatta a kancsó bort. Az ebéd után az asztalon maradt félig-meddig itallal teli poharakat egy vödörbe borogatta az inas.
Eredet [borogat < bor(ít) + -ogat (igeképző)]
