Borító szó jelentése
borító (melléknév)
1. Lefedőn rárakó (személy), aki egy leplet, takarót terít, vagy domború üreges tárgyat tesz egy felületre.
A fejét kendővel borító néni a piacon adja el a kertben termett zöldséget. A dobókockákra poharat borító játékos megrázza a pohárban levő kockákat.
2. Lefedőn takaró (anyag, tárgy), amely úgy fed el egy tárgyat, felületet, hogy azon rajta van, rajta elterül.
Árvíz idején a tájat borító vízből csak a fák koronája és a házak teteje látszik ki. A néni fejét borító kendőn apró fehér pöttyök vannak. A könyvet borító kötésen van egy szép kép. Az iskolakezdéskor a füzetekre, könyvekre került borító papírkötés védi a ezeket.
3. Átvitt értelemben: Egy dologgal elárasztó (személy, jelenség).
A búcsúzáskor az elmenő fiát csókokkal borító anya nem engedi el a fia kezét. A tájat napfénybe borító nyár hőséget hoz magával.
Eredet [borító < borít + -ó (melléknévképző)]
