Bohém szó jelentése
bohém (főnév)
Könnyelmű életvitelű személy. Rendszerint festő, színész vagy írói hajlamú ember, aki rendezetlen, nemtörődöm, könnyelmű életmódot folytat, hangulatai szerint cselekszik, társadalmi formákra, szabályokra keveset ad, de kedves és jószívű.
A festőművész javíthatatlan bohém volt, mivel a képeit alig vitték, baráti kölcsönökből élt. A szülők nem nézik jó szemmel, hogy a lányuk egy bohémhoz ment feleségül.
Eredet [bohém < francia: bohéme (felelőtlen < vándorcigány) < Bohéme (Csehország, mert innen érkeztek cigányok Franciaországba) < latin: Boiohaemum (a mai Csehország területének neve) < kelta: boii (törzsnév; „harcos”) + haimaz (otthon)]
