Bitófa szó jelentése
bitófa (főnév)
1. Akasztófa, olyan faállvány, amelyre halálbüntetés végett az elítéltet felakasztják, illetve ez a kivégzési mód, mint halálbüntetés.
Bitófára került a gyilkos. A lázadó matrózok végül bitófát kaptak.
2. Régies: Szégyenfa vagy -oszlop. Nyilvános helyen felállított rögzített oszlop, amihez megszégyenítő büntetésként bizonyos időre az elítéltet hozzákötözték, odaláncolták; illetve ez a büntetési mód, mint megszégyenítés.
A bitófa általában kőből készült dobogóból és a rajta elhelyezett faoszlopból állt. A tolvajláson kapott embert a főtéren álló bitófához kötötték.
3. Régies, tájszó: Leölő oszlop, cölöp, cövek, amelyhez a mészárosok a levágandó állatot kötik.
Az ökröt a bitófához láncolták. A bitófa mellett állt a mészáros egy nagy taglóval, hogy homlokon üsse az állatot.
