Billentés szó jelentése
billentés (főnév)
1. Hirtelen megdöntés, amikor egy tárgy, dolog a helyzetét egyszeri mozdítással megváltoztatják.
A mérlegre rádobott súly az egyik serpenyő billentését okozza. Az álom az alvó fejének billentésével jár.
2. Gyenge fenéken rúgás; figyelmeztetésképpen, de nem bántóan a másik hátsójának érintése lábbal.
Az idősebb gyerek a kisebb fenéken billentésével akar magának tekintélyt szerezni. Az edző gatyán billentéssel fejezi ki, hogy nem elégedett a lecserélt játékos játékával.
3. Zene: Ujjal egy billentyű leütése, lenyomása a zongorán.
A zongoratanár kijavítja a tanuló merev billentését. A zongoraművésznek könnyed a billentése, és ezzel meg tudja változtatni a megszólaló hangokat.
Eredet [billentés < billent + -és (főnévképző)]
