Öltöny szó jelentése
öltöny (főnév)
1. Ünnepi férfiöltözet, amely zakóból, nadrágból, esetleg mellényből áll. Általában galléros inggel és nyakkendővel viselik fontos eseményeken, mert jó kinézetet biztosít. Az öltöny a sikeresség, jómód benyomását kelti.
Az igazgató a munkahelyén szürke öltönyt viselt. A férfi vendégek öltönyben érkeztek az esküvőre. Az öltöny felel meg az általánosan elfogadott üzleti öltözéknek.
2. Régies: Felső ruházat; szép alkalmi öltözék, ruha – függetlenül a viselője nemétől.
A nők is ünnepi öltönyben jelennek meg a színházban. A báli öltönyök nagyon elegánsak és drágák.
Eredet [öltöny < ölt (ige) + -öny (főnévképző)]