Tartalom

Ölt

ölt (ige I.)

Tűvel átszúr, hogy összevarrjon. Tűbe fűzött cérnával egy varró mozdulatot tesz, egy hurkot kialakít. Ruhadarabok összefűzésének, rögzítésének egyik műveletét elvégzi, amivel tartós rögzítést hoz létre.

A varrónő a tűt a szövetbe ölti. A varrógép gyorsan egymás után többször ölt.

További részletezés

1. Tárgyat illeszt egy eszközre vagy ruhát egy testrészre úgy, hogy az eszközt beleszúrja, beleakasztja, illetve a testrészt beledugja.

A férfi kabátujjába ölti a kezét. A juhász bicskája hegyére ölti a falatot.

2. magára vesz ...

3. Magára vesz ...

4. Díszként magára ...

5. Bizonyos jelleget kap ...

6. Egyenletesen odább nyom ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

ölt (ige II.)

Életétől megfosztott egy másik embert vagy állatot. Lásd még: öl (ige).

A háborúban sok katona ölt ellenséget. A vadász hegyes bottal ölt kígyót. A fagy növényeket ölt.

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

ölt (melléknév)

Életétől megfosztott (ember, állat).

A halomra ölt ellenséget tömegsírokba temették. A veremben ölt kígyót ki sem szedik onnan. A gyomirtóval ölt növények tavasszal sem hajtanak ki.

További részletezés

1. Tömegesen irtott, pusztított (ember, állat).

A leveleken látszik a permetlétől ölt káros gombák tömege. A dühöngő járványtól ölt népesség miatt elnéptelenedett a vidék.

2. Levágott ...

3. Teljesen tönkretett ...

4. Elhervasztott ...

5. szenvedéssel sújtott ...

6. Nyugton nem hagyott ...

7. Tettel zaklatott ...

8. Erkölcsi kárt elszenvedett ...

9. Haszontalanul egy ügyre fordított ...

10. italba fojtott ...

11. Haszontalanul eltöltött ...

12. Fokozatosan tönkretett ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Ölt – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énöltököltöm
teölteszöltöd
ő, önöltölti
miöltünköltjük
tiöltötököltitek
ők, önökölteneköltik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énöltöttemöltöttem
teöltöttélöltötted
ő, önöltöttöltötte
miöltöttünköltöttük
tiöltötteteköltöttétek
ők, önököltötteköltötték
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énöltenékölteném
teöltenélöltenéd
ő, önölteneöltené
miöltenénköltenénk
tiöltenéteköltenétek
ők, önököltenéneköltenék
Felszólító mód
alanyitárgyas
énöltseköltsem
teöltsél / öltsöltsed / öltsd
ő, önöltsönöltse
miöltsünköltsük
tiöltseteköltsétek
ők, önököltseneköltsék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énölthetekölthetem
teölthetszöltheted
ő, önölthetöltheti
miölthetünkölthetjük
tiölthettekölthetitek
ők, önökölthetnekölthetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énölthettemölthettem
teölthettélölthetted
ő, önölthetettölthette
miölthettünkölthettük
tiölthettetekölthettétek
ők, önökölthettekölthették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énölthetnékölthetném
teölthetnélölthetnéd
ő, önölthetneölthetné
miölthetnénkölthetnénk
tiölthetnétekölthetnétek
ők, önökölthetnénekölthetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énölthessekölthessem
teölthessölthesd / ölthessed
ő, önölthessenölthesse
miölthessünkölthessük
tiölthessetekölthessétek
ők, önökölthessenekölthessék
Főnévi igenév
ölteni
Határozói igenév
öltve, öltvén, öltvést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
öltő, öltendő, öltős, ölthető, ölthetetlen, öltetlen
Képzett főnév
öltés