Tartalom

Érzékel

érzékel (ige)

1. Ingert fogad. A környezet egy állapotának vagy változásának jele, tünete az ezt felfogó érzékszerven keresztül eljut hozzá és tudatosodik benne. Egy belső jellemzőt közvetlenül észlel.

A szemészeten a páciens jól érzékelte a szemébe érkező fényt. Aki jól érzékel, annak figyelme a környezetére irányul. Csak a lány érzékeli a zenét, a környezete nem.

2. hatásokat rögzít ...

3. Elméjével felfog ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Érzékel – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énérzékelekérzékelem
teérzékelszérzékeled
ő, önérzékelérzékeli
miérzékelünkérzékeljük
tiérzékeltekérzékelitek
ők, önökérzékelnekérzékelik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énérzékeltemérzékeltem
teérzékeltélérzékelted
ő, önérzékeltérzékelte
miérzékeltünkérzékeltük
tiérzékeltetekérzékeltétek
ők, önökérzékeltekérzékelték
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énérzékelnékérzékelném
teérzékelnélérzékelnéd
ő, önérzékelneérzékelné
miérzékelnénkérzékelnénk
tiérzékelnétekérzékelnétek
ők, önökérzékelnénekérzékelnék
Felszólító mód
alanyitárgyas
énérzékeljekérzékeljem
teérzékeljél / érzékeljérzékeljed / érzékeld
ő, önérzékeljenérzékelje
miérzékeljünkérzékeljük
tiérzékeljetekérzékeljétek
ők, önökérzékeljenekérzékeljék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énérzékelhetekérzékelhetem
teérzékelhetszérzékelheted
ő, önérzékelhetérzékelheti
miérzékelhetünkérzékelhetjük
tiérzékelhettekérzékelhetitek
ők, önökérzékelhetnekérzékelhetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énérzékelhettemérzékelhettem
teérzékelhettélérzékelhetted
ő, önérzékelhetettérzékelhette
miérzékelhettünkérzékelhettük
tiérzékelhettetekérzékelhettétek
ők, önökérzékelhettekérzékelhették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énérzékelhetnékérzékelhetném
teérzékelhetnélérzékelhetnéd
ő, önérzékelhetneérzékelhetné
miérzékelhetnénkérzékelhetnénk
tiérzékelhetnétekérzékelhetnétek
ők, önökérzékelhetnénekérzékelhetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énérzékelhessekérzékelhessem
teérzékelhessérzékelhesd / érzékelhessed
ő, önérzékelhessenérzékelhesse
miérzékelhessünkérzékelhessük
tiérzékelhessetekérzékelhessétek
ők, önökérzékelhessenekérzékelhessék
Főnévi igenév
érzékelni
Határozói igenév
érzékelve, érzékelvén, érzékelvést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
érzékelő, érzékelendő, érzékelős, érzékelhető, érzékelhetetlen, érzékeletlen
Képzett főnév
érzékelés