Érvel
érvel (ige)
1. Bizonyítékokat mond; tényeket sorol fel egy tétel vagy állítás bizonyítására.
A vitában jól érvelt a professzor. A hittérő az új hit felvétele mellett érvelt az embereknek.
2. Igazolásként használ ...
Érvel – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | érvelek | érvelem |
| te | érvelsz | érveled |
| ő, ön | érvel | érveli |
| mi | érvelünk | érveljük |
| ti | érveltek | érvelitek |
| ők, önök | érvelnek | érvelik |
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | érveltem | érveltem |
| te | érveltél | érvelted |
| ő, ön | érvelt | érvelte |
| mi | érveltünk | érveltük |
| ti | érveltetek | érveltétek |
| ők, önök | érveltek | érvelték |
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | érvelnék | érvelném |
| te | érvelnél | érvelnéd |
| ő, ön | érvelne | érvelné |
| mi | érvelnénk | érvelnénk |
| ti | érvelnétek | érvelnétek |
| ők, önök | érvelnének | érvelnék |
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | érveljek | érveljem |
| te | érveljél / érvelj | érveljed / érveld |
| ő, ön | érveljen | érvelje |
| mi | érveljünk | érveljük |
| ti | érveljetek | érveljétek |
| ők, önök | érveljenek | érveljék |
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | érvelhetek | érvelhetem |
| te | érvelhetsz | érvelheted |
| ő, ön | érvelhet | érvelheti |
| mi | érvelhetünk | érvelhetjük |
| ti | érvelhettek | érvelhetitek |
| ők, önök | érvelhetnek | érvelhetik |
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | érvelhettem | érvelhettem |
| te | érvelhettél | érvelhetted |
| ő, ön | érvelhetett | érvelhette |
| mi | érvelhettünk | érvelhettük |
| ti | érvelhettetek | érvelhettétek |
| ők, önök | érvelhettek | érvelhették |
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
| én | érvelhetnék | érvelhetném |
| te | érvelhetnél | érvelhetnéd |
| ő, ön | érvelhetne | érvelhetné |
| mi | érvelhetnénk | érvelhetnénk |
| ti | érvelhetnétek | érvelhetnétek |
| ők, önök | érvelhetnének | érvelhetnék |
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | érvelhessek | érvelhessem |
| te | érvelhess | érvelhesd / érvelhessed |
| ő, ön | érvelhessen | érvelhesse |
| mi | érvelhessünk | érvelhessük |
| ti | érvelhessetek | érvelhessétek |
| ők, önök | érvelhessenek | érvelhessék |
- Főnévi igenév
- érvelni
- Határozói igenév
- érvelve, érvelvén, érvelvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- érvelő, érvelendő, érvelős, érvelhető, érvelhetetlen, érveletlen
- Képzett főnév
- érvelés
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató