Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Érvel szó jelentése

érvel (ige)

Argue.jpg

1. Bizonyítékokat mond; tényeket sorol fel egy tétel vagy állítás bizonyítására.

A vitában jól érvelt a professzor. A hittérő az új hit felvétele mellett érvelt az embereknek.


2. Igazolásként használ; egy tényt, adatot említ egy tétel vagy állítás bizonyítására.

Az igazgató a szerződés követelményeivel érvelt. A későn hazaérő férj azzal érvelt a felesége szidalmára, hogy túlóráznia kellett.


Eredet [érvel < érv + -el (igeképző)]


Lezárva 7K: 2011. augusztus 11., 19:08





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)