nyelv (főnév)

1. Szájban található, izmos testrész; mozgékony szerv az étel mozgatására, ízlelésre és tapintásra, ezen kívül az embernél a beszédhangok képzésében is részt vesz.

Amikor a kislány mérges volt, csúfolódva kiöltötte a nyelvét. A nyelvemmel éreztem a fogam éles sarkát. A macska a nyelvével lefetyeli fel a tejet. A kutya nyelve nagy melegben kilóg. Némely állatok (például: kígyók) szaglásra is használják a nyelvüket.

2. Egy állat ilyen (1) szerve húsételként elkészítve.

A második fogás marhanyelv volt burgonyával. A füstölt nyelv fogyott el elsőként a hűtőből.

3. Egy dologból, tárgyból kilógó vagy látható rész, ami ehhez (1) hasonló alakú.

A cipő nyelve néha lehajlik, amikor felhúzzuk a cipőt. A harang nyelve még mindig mozog. Az ablakokon lángnyelvek csaptak ki.

4. A gondolatcsere eszköze, a megegyezéses rendszer szerint használt szavak összessége. A nyelv az együtt használt szavakból áll. A szavakat közös megegyezések szerint kapcsoljuk össze. A nyelv egy nép vagy nemzet által használt összes szó és nyelvtani megegyezés abból a célból, hogy segítségükkel az emberek gondolatokat juttassanak el másokhoz, akik a mondottakból vagy írásból ugyanazt értik, mint amit közölni akartak velük.

A nyelv segítségével a világ bármely dolga elmondható. A nyelv célja gondolatok közlése. A különböző embercsoportok sokféle nyelvet használnak. Mi a magyar nyelvet használjuk.

5. Szóhasználat; egy szűkebb csoport, szakma sajátos írásos vagy beszédbeli kifejezésmódja, egyedi jelentésű, értelmezésű szavai együttesen.

A jogi nyelvet nem mindig érti az átlagember. Az orvosi nyelv tele van latin szavakkal, hogy a beteg ne érthesse, mit mondanak róla.

6. Kimondott szavak, gondolatok egy típusa, beszédstílus mint a kifejezés eszköze.

Ügyelj a nyelvedre, amikor felnőttekkel beszélsz, és légy udvarias. Ezt a szemtelen nyelvet nem tűröm el a tanteremben. A hivatalnak szóló levelet udvarias nyelven írjuk, de a neten a haverkodó nyelv is elfogadható.

7. Műszaki: Kötött szabályrendszer jelek továbbítására és feldolgozására, amivel adatokat továbbítanak, fogadnak és kezelnek.

A számítógépes programnyelveket a gépek alakítják át érthető adatokká. Két gép között csak tökéletesen egyforma nyelvvel működhet az adatcsere.

Eredet [nyelv < ősmagyar: nyelő, nyelű, nyalú (nyelv) < dravida: nálige (nyelv) < nallu (nyal, ízlel, szeret)]

Kifejezések

Ami a szívén, az a nyelvén/száján – (kíméletlenül őszinte, szókimondó).

A nyelvemen van – (majdnem kimondtam, de nem jut az eszembe).

A nyelvére adja – (a szájába rágja).

A nyelvét féken tartja – (csendben marad).

A nyelvét koptatja – (locsog, fecseg).

Csomót köt a nyelvére – (hallgat, nem szól, pedig inkább szólna).

Felvágták a nyelvét – (sokat locsog).

Jár a nyelve – (sokat beszél).

Jár a nyelve, mint a pergő rokka – (locsog, fecseg).

Leragadt a nyelve – (hallgatag, nem szól).

Nyelvek

A nyelv az emberi gondolatok közlésére megegyezéses rend szerint használt kimondott vagy írott szavak és jelek összessége egy társadalmon belül. Más társadalmak más nyelveket használnak. A nyelv nem csak öncélú hangkeltés vagy értelmetlen jelek firkálása, hanem gondolatok közlésére szolgál. Gondolatok közlésére vannak más eszközeink is, mint például a mutogatás vagy a művészetek, azonban a legáltalánosabban használt eszköz a nyelv.

A nyelv kialakulása

A nyelv kialakulása során az emberek először elkezdtek hangokat használni jelzésként, amikor a társaikkal közölni akartak valamilyen gondolatot. A hangokból később állandósult szavak lettek, majd a szavakat elkezdték megegyezéses rend szerint használni. A nyelvet a hétköznapi emberek fejlesztették ki a mindennapos használat során.

Magyar nyelv

A magyar emberek által használt összes szó és ezek használatának módja együttesen (a helyi eltérésektől függetlenül).

Irodalmi nyelv

Az igényes művészi írásművek nyelvhasználata, amely irányba a hivatásos nyelvészek a köznyelvet próbálják változtatni, egységesíteni.