Lojalitás

A WikiSzótár wikiből

lojalitás (főnév)

1. Kitartó megbízhatóság, amikor egy személy becsülettel kitart egy eszme, érdekek képviselete, cél, feladat, kötelesség teljesítése, illetve egy személy, közösség mellett, mert azt korábban megfogadta.

Egy barát lojalitása sokat jelent az embernek. Az alkalmazott lojalitása a vállalathoz azt is jelenti, hogy nem fecsegi ki a piaci versenytársaknak a jövőbeli terveket.


2. Hűség az uralkodóhoz, hatalmon levő kormányhoz, párthoz, vezetőkhöz, rendszerhez.

A nemesek lojalitása tartja trónján a királyt. A lovag lojalitást fogadott a királynak, amikor lovaggá ütötték. Minden országnak nagyon fontos az állampolgárok lojalitásának fenntartása.


3. Átvitt értelemben: Igazságos hozzáállás, amikor egy személy egy másik személyt, vagy annak bizonyos cselekedetét, kérését úgy bírálja el, hogy a személy érdemeit, az adott helyzet körülményeit is figyelembe veszi; méltányosság.

A főnök lojalitása azt jelenti, hogy meghallgatja és megérti a beosztott gondjait. A vezetői lojalitás tekintettel van a körülményekre.


4. Átvitt értelemben: Erkölcsi szilárdság, amikor egy személy hozzáállása, tettei, viselkedése alapján nyílt, becsületes és tisztességes ember.

Az alkalmazott lojalitásába beletartozik, hogy vállalja hibáinak következményét. Egy ember lojalitása akkor erős, ha nem változtatja meg elveit önző érdekek alapján.


Eredet [lojalitás < francia: loyal (hű, becsületes) + -itás (főnévképző)] < latin: legalis (törvényes) < lex (törvény)]


--Pali 2012. november 11., 16:47 (CET)