Fészer szó jelentése
fészer (főnév)
1. Tárolóhely, amely többnyire fából, deszkából készült, egyik oldalán nyitott; teteje általában egy irányba lejt. Főleg szerszámok, különféle kertészeti, mezőgazdasági eszközök, kisgépek tárolására használják.
A kertész a fészerben tartja a szerszámait. A fészerben áll a használaton kívüli fűnyíró is.
2. Toldaléképület; rendszerint más épülethez toldott, sokszor csak oszlopokon nyugvó tető, amely esetleg két vagy három oldalán zárt, ajtó nélküli gazdasági épület; teteje csak egy irányba lejt; kocsiszín. Kocsik, nagyobb mezőgazdasági eszközök tárolására használják.
Az öreg kocsit a fészerben tárolta a gazdája, néha ott szerelgetett rajta ezt-azt. Az ekék a fészerben sorakoznak.
Eredet [fészer < középmagyar: félszer (fészer) < fél- (melléknévi előtag) + -szer (főnévképző)]
