Dobbant szó jelentése
dobbant (ige)
1. A lábát a földhöz üti, ami mély hangot ad. Leütött lábával tompa hangot kelt.
A ló dobbant néhányat, amikor meglátja a gazdáját. A táncosok dobbantanak a színpadon.
2. A szívet erősebb lüktetésre bírja; hirtelen ijedelmet, félelmet okoz, és ezzel növeli a szívverések számát.
A fiú szívét az dobbantja igazán, ha meglátja a lányt. A túl erős kávé még a szívemet is dobbantja.
3. Ellöki magát a talajtól; egy sportoló, ugró a lábával nagy erővel elrugaszkodik egy szerről, deszkáról.
A magasugró nagyot dobbant, mielőtt ugrana. A cirkuszban gumiasztalon dobbant a bohóc.
4. Argó: Máshová szökik, lelép egy zárt helyről. Külföldre menekül, törvénysértő módon más országba megy.
A lógós munkás a munkaidő vége előtt dobbant. Amikor a bűnözőt keresni kezdték, gyorsan dobbantott.
Eredet [dobbant < dobban + -t (igeképző)]
