Bicsakol szó jelentése

bicsakol (ige)

1. Népies: Zsebkéssel vág; kis vágóeszközzel farag, ügyetlenül vagdos.

A fiad a patakparton bicsakol egy botot. A szakács olyan ügyetlen volt, hogy a saját kezét bicsakolta, nem a húst.

2. Népies: Kettéhajlik; zsebkés módjára csapódik, csukódik, hátracsuklik.

A kamion a hirtelen fékezéstől oldalra bicsakolt. A régi fajta borotva pengéje a nyelébe bicsakol.

3. Népies: Szokatlan irányba fordul és túlfeszül testrész, ízület; ficamodik.

A fiú csuklója a nagy eséstől hátra bicsakolt. A meredek lejtőn futva könnyen bicsakol a boka.

Eredet [bicsakol < bicsak + -ol (igeképző)]