Tartalom

őrjöng

őrjöng (ige)

1. Eszét vesztve rombol; önmagáról nem tudva tör-zúz, üt-vág.

A szörnyű hír hallatán a férfi őrjöngött. Aki őrjöng, azt úgy kell több embernek lefogni.

2. Féktelenül viselkedik ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.