önmegtartóztatás
önmegtartóztatás (főnév)
1. Belső vágyak szándékos elnyomása; egy személy nem tudatos hajlamainak, ösztöneinek, vágyainak elfojtása egy jó cél, ügy érdekében.
A szerzetes életében fontos szerepe van az önmegtartóztatásnak. A hívő önmegtartóztatásból böjtöl: nem eszik húst.
2. Nemi vágyak elfojtása ...
3. Kellemetlenségek békés eltűrése ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.