ököl
ököl (főnév)
1. Összeszorított kézfej; olyan kéztartás, amelyben a négy összezárt és behajlított ujjra keresztbe rátett hüvelykujj alatt azok egymáshoz zárulnak, és végükkel a tenyérhez szorulnak.
A felidegesített ember ugrásra készen, ökölbe szorított kézzel néz a másik szemébe. Az ököl előrelendül, és betalál.
2. Erőszakos eszköz ...
3. Kis nagyságot fejez ki ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.