ón
ón (főnév)
1. Kémia: Puha fém, kémiai elem; ezüstfehér színű, élénk fényű, könnyen nyújtható és olvadó fém, amely vegyi hatásoknak jól ellenáll. Különféle ötvözeteknek (bronz, csapágyfém, forrasztófém) egyik fontos alkotórésze (latin neve: stannum; vegyjele: Sn).
Az ezüstpapír régen ónból készült hengerléssel. Ónnal vonták be a konzervdobozok belsejét, hogy ne rozsdásodjanak.
2. Puha fémötvözet ...
3. lágy, nehéz fém ...
4. Íróvessző ...
5. Lőfegyver golyója ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
ón (melléknév)
Ezüstfehér, puha fémből készült, azzal kapcsolatos.
*/Az ón étkészletek már régiségnek számítanak. Ónkupákat a múzeumokban láthatunk.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.