ép
ép (melléknév)
1. Minden részében sértetlen; működő, és felépítésében, alakjában is teljes (eszköz, tárgy, szervezet, test, dolog). Az adott dolog úgy működik, ahogy eredetileg megtervezték, vagy olyan állapotban van, ahogy eredetileg megalkották. Nem sérült se a külseje, se a belseje, el tudja látni az eredeti feladatát.
Még teljesen ép az órám. Ép testben ép lélek.
2. Erkölcsileg romlatlan ...
3. Érthető, értelmes ...
4. maga nemében tökéletes ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
-ép (főnévképző)
Lásd: -ag, -eg, -ág, -áb, -éb, -ep, -ép (főnévképző)
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.