ékes
ékes (melléknév I.)
Éket tartalmazó, alkalmazó.
Az ékes tengely nem lazult meg. Az ékes támaszok megtartották a falat.
ékes (melléknév II.)
Ékkel, dísszel cifrázott.
A hölgyek ékes ruhákban érkeztek a bálba. A házigazda ékes szavakkal üdvözölte őket.
Eredet [ékes < ék (főnév II.) + -es (melléknévképző)]
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.